| A monarkia belgrádi követe ma délután a következő jegyzéket adta át a szerb királyi kormánynak: Szerbia bécsi követe 1909. március 31.-én kormányának rendeletére a következő kijelentést tette a császári és királyi kormány előtt:
Ezzel szemben az utolsó évek története, különösen pedig a junius 28-iki fájdalmas esemény Szerbiában létező olyan felforgató mozgalomról tesz bizonyságot, a mely az osztrák és magyar monarkiához tartozó területek egyes részeinek elszakítására irányul. Ez a szerb kormány szemeláttára világra jött mozgalom a királyság határain tul terrorisztikus cselekményekben, merényletek egész sorozatában és gyilkosságokban nyilvánul. A szerb királyi kormány a helyett, hogy beváltotta volna 1909. március 31-iki deklarációjában vállalt ünnepies kölelezettségeit, mit sem tett e mozgalom elnyomására. Tétlenül türte a különböző egyesületeknek és szervezeteknek a monarkia ellen irányuló bünös tevékenységét, a sajtó féktelen hangját, a merényletek tetteseinek nyilvános dicsőitését, katonatiszteknek és hivatalnokoknak a felforgató cselekedetekben való részvételét, a közoktatás terén elharapódzott egészségtelen propagandát, tétlenül türte végül mindama tüntetéseket, a melyek a szerb lakosságot a monarkia ellen való gyülöletre s intézményeinek megvetésére indithatták. A szerb királyi kormánynak e bünös toleranciája nem szünt meg akkor sem, a midőn a junius 28-iki események az egész világ előtt bebizonyitották annak gyászos következményeit. A junius 28-iki merénylet bünös tetteseinek vallomásából kiviláglik, hogy a szerajevói gyilkosság Belgrádban szerveztettet, a gyilkosok a náluk lévő fegyvereket és robbanószereket a Narodna Obrana kötelékébe tartozó szerb tisztektől és hivatalnokoktól kapták s végre, hogy a gonosztevőknek és fegyvereiknek Boszniába való eljuttatását a szerb határszolgálat főnökei szervezték és hajtották végre. A vizsgálatnak ezek az eredményei lehetetlenné teszik a császári és királyi kormányra nézve, hogy továbbra is megmaradjon a várakozó béketürésnek azon az álláspontján, a melyet éveken át tanusitott a Belgrádban összepontositott s onnan a monarkia terü1eteire átvitt üzelmekkel szemben. Ellenkezőleg, ezek az eredmények parancsoló kötelességévé teszik, hogy véget vessen a monarkia nyugalmát állandóan fenyegető bünös mozgalmaknak. Ezen cél elérése végett a császári és királyi kormánynak annak hivatalos kijelentésére kell a szerb kormányt fölhivnia, hogy elitéli az osztrák és magyar monarkia ellen irányuló propagandát, vagyis mindazon irányzatok összeségét, a melyek végeredményükben a monarkiához tartozó egyes területek elszakitását célozzák és hogy magára vállalja ezen bünös és terrorista propagandának minden rendelkezésére álló eszközzel való megszüntetését. Abból a célból, hogy e kötelezettségnek ünnepies alakot adjon, a szerb királyi kormány a hivatalos lap julius 26/13. számának első lapján a következő nyilatkozatot téteti közzé:
|
Ez a nyilatkozat egyidejűen ő felsége napiparancsában hozatik a hadsereg tudomására s a hadsereg hivatalos lapjában közzététetik. Ezenkivül kötelezi magát a szerb királyi kormány, hogy: 1. Megakadályoz minden olyan kiadmányt, a mely a monarkia elleni gyülöletre és megvetésre izgat s a melynek általános irányzata annak területi épsége ellen irányul; 2. azonnal föloszlatja a Narodna Obranának nevezett egyesületet, elkobozza propagandájának összes eszközeit és hasonlóan fog minden olyan társaság és szervezet ellen eljárni, a mely az osztrák és magyar monarkia elleni propagandával foglalkozik; a királyi kormány gondoskodni fog róla, hogy a föloszlatot egyesületek más név alatt és más formák között ne folytathassák müködésüket. 3. kiküszöböli a szerb közoktatásból és pedig ugy a tantestületből, mint a tanszerekből mindazt, a mi az Ausztria és Magyarország elleni propagandát terjeszti vagy erre alkalmas 4. eltávolitja a hadseregből és az államhivatalalokból mindazokat a tiszteket és hivatalnokokat, a kik részesek az osztrák és magyar monarkia elleni propagandában; a császári és királyi kormány föntartja magának, hogy ezek neveit és cselekedeteit közölje a királyi kormánnyal; 5. elfogadja a császári és királyi kormány szerveinek Szerbiában való közremüködését a monarkia területi épsége ellen irányuló fölforgató mozgalmak leküzdése körül 6. birói vizsgálatot indit a junius 28-iki összeesküvésnek szerb területen .../hiányzó rész/. 7. sürgősen elfogatja Tankosic őrnagyot s az állitólagos Ciganovic Milan állami alkalmazottat, a ki a szerajevói vizsgálat által kompromittálva vannak; 8. hatékony intézkedésekkel megakadályozza szerb hatósági közegeknek, fegyvereknek és robbanószereknek a határon átcsempészése körüli közremüködését; elbocsátja és szigoruan megbünteti a sabac-i és hosnicai határszolgálatot teljesitő közegeket, a kik a szerajevói bün tetteseinek megkönnyitették a határ átlépését s ez által segitségükre voltak; 9. magyarázatot ad a cs. és kir. kormánynak egyes, ugy Szerbiában, mint az ország határain kívül lévő magas szerb hivatalnokok igazolhatatlan nyilatkozataiért, a kik a junius ajunius 28-iki merénylet után adott intervjuvokban, hivalalos állásuk dacára, nem haboztak ellenséges módon nyilatkozni az osztrák és magyar monarkia felöl; 10. késedelem nélkül értesíti a cs. és kir. kormányt a fönt felsorolt rendszabályok foganatositása felől. A cs. és kir. kormány legkésőbb szombaton, folyó hó 25-én esti 6 óráig várja a királyi kormány válaszát. Ezen jegyzékhez egy, a szerajevói vizsgálatnak a 7. és 8. pontban emlitett alkalmazottakra vonatkozó eredményeit feltüntető memorandum van csatolva. |